Én

Egyáltalán nem jó érzékenynek lenni. Mert így nem csupán a saját szeretteim betegsége vagy elvesztése miatt vagyok ideges,vagy szomorú. Mert így egy fórumos bejegyzés miatt sírok olyan cicákért,akiket még csak nem is láttam,csak képről, drukkolok értük,mikor betegek,és fájdalmat okoz,mikor elmennek...

Hagyomány

Idén Szilveszterre az én kis családomban is bevezettünk egy- a macskás topiktársaim által már hagyománnyá rögzült-új szokást. A topikugrást. Ami azt jelenti,hogy kézbe fogunk valamit, amiben gyarapodni, gazdagodni szeretnénk az új esztendőben (pénz,bankkártya,stb.),és éjfélkor leugrunk egy székről, sámliról,avagy a papucsunkról,ki miről tud.:)
Mi évek óta a szomszédokkal köszöntjük az éjfélt ezen a napon,most is az utcán kellett megoldanunk az ugrálást,úgyhogy bútordarabok hiányában a járdaszegélyről ugrottunk le. Nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy előtte sokat gondolkoztunk rajta,hogy mit fogjunk a kezünkbe. Persze,nyilván mindenkinek jól jönne egy kicsivel több pénz. De hát nincs okunk panaszra,szépen élünk,megvan mindenünk.Pénzt,bankkártyát nem vittünk magunkkal az utcára.
És ugrottunk. Egymás kezét fogva. Mert ez a legfontosabb. Hogy ebben az új évben is-ahogy az elmúlt hét esztendőben- itt legyünk egymásnak, és a szőrmók csapatunknak,és akkor nagy baj már nem történhet.:)

Nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek, még azoknak is,akik kézzel-lábbal küzdenek a boldogság ellen!:)