Hagyomány

Idén Szilveszterre az én kis családomban is bevezettünk egy- a macskás topiktársaim által már hagyománnyá rögzült-új szokást. A topikugrást. Ami azt jelenti,hogy kézbe fogunk valamit, amiben gyarapodni, gazdagodni szeretnénk az új esztendőben (pénz,bankkártya,stb.),és éjfélkor leugrunk egy székről, sámliról,avagy a papucsunkról,ki miről tud.:)
Mi évek óta a szomszédokkal köszöntjük az éjfélt ezen a napon,most is az utcán kellett megoldanunk az ugrálást,úgyhogy bútordarabok hiányában a járdaszegélyről ugrottunk le. Nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy előtte sokat gondolkoztunk rajta,hogy mit fogjunk a kezünkbe. Persze,nyilván mindenkinek jól jönne egy kicsivel több pénz. De hát nincs okunk panaszra,szépen élünk,megvan mindenünk.Pénzt,bankkártyát nem vittünk magunkkal az utcára.
És ugrottunk. Egymás kezét fogva. Mert ez a legfontosabb. Hogy ebben az új évben is-ahogy az elmúlt hét esztendőben- itt legyünk egymásnak, és a szőrmók csapatunknak,és akkor nagy baj már nem történhet.:)

Nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek, még azoknak is,akik kézzel-lábbal küzdenek a boldogság ellen!:)

Leltár

Azt szeretném kívánni,hogy a következő év se legyen rosszabb,mint ez a mostani volt!
Mert bár történt velem szomorú dolog,voltak bosszúságok,kellemetlenségek,de alapvetően nincs okom panaszra.
Elengedős hangulatomban a selejtezést is elvégeztem,mind a tárgyaim,mind a kapcsolataim között,erre már réges-régen szükség lett volna,nagyon felszabadító érzés,ha eljut idáig az ember,csak nehezen születik meg a döntés.
Ha nem tároljuk-rakosgatjuk magunk körül és magunkban a haszontalan dolgokat és érzéseket,akkor rögtön észrevesszük,hogy jön helyette új,ami örömet okoz,amit használni tud az ember,ami energiával tölt fel,ott sorakoznak ezek a tárgyak-emberek-barátságok,csak nem tudjuk őket fogadni helyhiány miatt. Pedig butaság egy szitát főzésre használni,tömködve a lyukakat,mikor lehetne egy rendes lábasunk is. Butaság látszat barátságokat fenntartani,és becsukott szemmel azt gondolni,hogy minden rendben,mikor más emberekkel valóban rendben lehetne.
Ebben az évben a cicusaim által egy nagyon helyes csapattal volt szerencsém megismerkedni egy fórumon,de hamar kiderült,hogy nemcsak virtuális kapcsolat részese lettem,több programon vettem részt,és sokuk fontos része lett az életemnek,sokszor úgy érzem,mintha már ezer éve ismerném őket.
Egyszóval nincs hiányérzetem,minden a helyén van a kis világomban.Hogy nem fér bele minden és mindenki?Nem bánom...

Ez az év

utolsó munkával (Azért ez nem fedi teljesen a valóságot.:D ) töltött napja,holnaptól ismét szabadlábon leszek!
Hurrááááá!:)
Szerencsére az állatseregletünk nem fél a lövöldözéstől,de egy délelőtti ismerőslátogatást leszámítva azért nem hagyjuk őket magukra Szilveszter tájékán. Bulizni nem megyünk sehova,én még soha életemben nem voltam jól sikerült szilveszteri partin...