Margitka

Ha az elmúlt években megmagyarázhatatlan dolgok történtek a környezetünkben,akkor azt x-aktás eseménnyé nyilvánítottuk,és ezek okozóját párom által elkeresztelve Margitkaként emlegettük.
Vannak időszakok,mikor el is feledkezünk Margitkáról,aztán újult erővel lendül bele a szórakoztatásunkba,egész sorozatot produkálva a lehetetlennek tűnő dolgokból. Bekapcsolódó mosógép,magától moziztató dvd lejátszó,lepotyogó könyv a macskamentes területen,és még sorolhatnám...

Néhány perce majdnem megajándékozott egy szívinfarktussal...

A konyhában egy kampón évek óta fel van akasztva egy nagy csomag üveggyöngy egy hagymaháló-szerű tasakban. Puding főzésnél,tejforralásnál szoktam használni,hogy ne égjen oda az edény alján a főzendő,így nem kell folyamatosan kevergetni,egy régi barátnőmtől tanultam a trükköt.

Éveken keresztül jól érezte magát oda felakasztva,és ma úgy döntött,hogy leveti magát a kampóról,mert csak ez történhetett,ugyanis se a kampó nincs eltörve,se a szütyő nem szakadt el. Egyszerűen csak leugrott onnan...

El tudjátok képzelni,hogy az esti csöndben milyen hangja van,mikor nagyjából ötven darab üveggolyó lezuhan a járólapra és szétgurul az egész konyhában?

Engem a szívroham kerülgetett,a kutyák meg ugatórohamot kaptak,alig tudtam lecsendesíteni őket...

És még mindig morognak a konyhaajtóra,pedig már összeszedegettem előttük a golyókat...

Jó éjszakát!..........

Számítógépeznek a macskáim!!!

Tegnap kivételesen elég korán lefeküdtem aludni,és sikerült is mély álomba zuhannom talán 10 óra körül,nem is emlékszem pontosan.

Aztán azt álmodtam,hogy cseng valami telefon... Meg azt is,hogy leesik valami,aminek üveg,vagy porcelán hangja van.... Aztán még mindig csöng valami... És valaki beszél a másik szobából nagy trappolások közepette...

Jesszus,ezt nem is álmodom,egy betörő van a lakásban,és a semmirekellő tacskóformák édesdeden durmolnak a paplanom alatt???

Magamhoz vettem egy ásványvizes üveget,az is jobb fegyver lévén a semminél,és átosontam a másik szobába,ahol a következő látvány fogadott:
A számítógépes ketrec úgy nézett ki,mint ahol tornádó pusztított,minden a földön hevert,a kávésbögrém is (legalább a fülem jó még félálomban is),Berlioz és VIII.Henrik pedig az asztalon csárdásozott,és életem párjával skype-olt... :-D

Úgy gondolom,teljesen jogosan tettem fel a kérdést: -Te felhívtad a macskákat,és beszélgetsz velük???
-Hülye vagy,szivem? Te hívtál... Nem azt mondtad,hogy lefekszel aludni?

De igen,azt mondtam,és meg is tettem...

 A fattyak meg ha már bejutottak a tiltott zónába,és mai modern macskákhoz méltóan rákapcsolódtak a  világhálóra,akkor gondos uralkodók lévén ráfrissítettek a webkamera programjára,mert úgy ítélték meg,hogy túl régi verzió van telepítve. És skype-on üzenetet is küldtek Kedvesemnek,ha esetleg nem értené,hogy mit nyávognak...

[0:06:53] Valent Ivett: 222222222222222222222222frrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr34555555555555555555555555555555555aqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqaÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ

Valakinek...

Valakinek,aki fontos része lett az életemnek...
Valakinek,aki talán el se olvassa ezeket a sorokat...
Valakinek,aki nem is tudja magáról,hogy milyen értékes ember...

Ebben a rohadt világban a megélhetésért folytatott harc közben elrohanunk azok mellett a dolgok mellett,amiktől szebbek lehetnének a szürke hétköznapok. Én is keresztülrobogtam a magam eddigi életén. Sokszor választottam rosszul,barátot,szerelmet egyaránt,meg is fizettem a tanulópénzt...Lehet,hogy ez volt az utam ahhoz az állapothoz,mikor megismertem magamat,és azóta tisztán látom a körülöttem megforduló embereket is,és sokkal nagyobb biztonsággal választom ki azokat,akiket közel engedhetek magamhoz... Ezzel együtt persze azokat is,akiket nem. Nem vagyok túl toleráns,és magasak az elvárásaim,de cserébe a maximumot nyújtom azoknak,akiket szeretek.
Ez a valaki is azok közé tartozik,akit szeretek.Nem tudok róla szépen beszélni,talán szebben tudok írni róla. Nagyon sok olyan értéket képvisel,amik számomra fontosak,úgy érzem,hogy sok mindenről hasonlóan gondolkozunk. Sokszor megtisztel azzal,hogy megosztja velem életének pillanatait,és én is beszámolhatok örömről-bánatról...
Sose történik véletlenül,ha megismerünk valakit. És én már azt is tudom,hogy ha valaki fontos,azt nem szabad elengedni. Annak tudnia kell arról,hogy számíthat rám bármiben,amiben módomban áll segíteni. Lehet,hogy ez nem sok az adott körülmények között. Lehet,hogy csak annyit adhatok,hogy szeretem Őt. Csak annyit,hogy miattam soha nem kell rosszul éreznie magát...

A sötét oldal...

Ne gondoljátok,hogy a szőrös gyerekekkel való együttélésnek csak cukormázas,édi-bédi oldala van... De nem ám!!!
Különösen akkor nem,ha két professzor is van a csapatban tacskónak álcázva.

Barnabás,az ifjabb búsképű lovag mostanra már teljes bizonyossággal elhitte,hogy vége a hányatott kutyasorsnak, végérvényesen jó helyre rakta le a kis popsiját, úgyhogy a szorongó üzemmódról bátor szívvel átkapcsolhat gyerekkutya állásba,és az összes baromságot végigcsinálhatja,amit ilyenkor általában már inkább kinőni szoktak az ebek.:)

Valamelyik este arra értem haza,hogy a három kutya sunnyogó ábrázattal vár rám az előszobában.Ez már eleve bukta,mert egyébként boldogan csóválva,ugrálva szoktak fogadni. Tehát felvérteztem a szívemet,hogy képes legyek infarktus nélkül befogadni a látványt,amit a nappali fog nyújtani...

Nagyon gyengécskére sikerült a vértezet,úgyhogy egy másodperc alatt végigvonult rajtam egy kisebb fajta idegösszeomlás...

Ugyanis az egész szoba be volt terítve apró szivacsdarabokkal,valamint kókusz háncs törmelékkel,ami eredetileg a szuper minőségű matracom szerves részét képezte nagyjából deréktájon,körülbelül három tenyérnyi darabon...

A macskák is nagyon örülhettek a természetes rostanyag felszabadításának,mert a kókuszos hányásokból ítélve elég sokat elfogyasztottak belőle...

Mivel ezidáig nem volt szokás a lakás felaprítása (és a tekintetekből is ezt a következtetést szűrtem le), ezért úgy ítéltem meg,hogy Barnabee lehetett az értelmi szerző,és a fő végrehajtó is egyszemélyben.

Úgyhogy még frissiben,nagykabátban felmarkoltam őt a nyakbőrénél fogva,és itt elkövettem egy óriási stratégiai hibát.

Ugyanis ivartalanítás ide vagy oda,Bibi fütyköse még mindig feláll a legkisebb izgalom hatására. Ez párosult azzal,hogy mivel tudta,hogy most aztán túllőtt a célon,ezért ijedtében bepisilt,amitől olyanná változott,mint egy irányíthatatlanná vált locsolócső. Tehát bájosan összepisilte a kedvenc,és egyetlen téli kabátomat,valamint a belőle kilógó részeimet. El lehet képzelni,hogy a sikítófrász határán ettől a momentumtól nem lettem boldogabb kicsit sem...

Mindig gondosan ügyelek rá,hogy a legelborultabb pillanataimban is úgy fegyelmezzek,hogy még véletlenül se tegyek kárt bennük. Most is az történt,hogy a locsolás befejeztével kb.15cm magasról egy erélyesebb mozdulattal tettem le őt a földre,hogy érezze,hogy még nem szállt el a haragom,sőt... Kiszaladt az előszobába,és pár perc múlva visszabotorkált HÁROM LÁBON bicegve...

Na,itt sírógörcsöt kaptam,felhívtam Páromat,aki épp úton van,és tíz percig bömböltem -szürcsögtem a telefonba,szegény azt se tudta,hogy mi történt...:) Aztán nagyvonalakban előadtam a történetet,majd tovább zokogtam,hogy micsoda egy rohadt szemét gazda vagyok,hogy egy nyomorult matrac,meg egy lepisált télikabát miatt eltöröm a kutya lábát,és hogy most éjszaka hova a fenébe vigyem röntgeneztetni,mikor nincs is nálam annyi pénz... Aztán mikor már ő is szóhoz jutott,akkor megnyugtatott kicsit.

Bibi,a fene érzékeny szenzoraival rögtön érzékelte,hogy elült a vihar. Levegőben tartott törött lábat soha nem láttam még ilyen hamar meggyógyulni...:) Akkora színész,hogy az Oscar díj sértés lenne az alakítása értékelésére.:)

Szűrő

Eljött a pillanat,mikor Párommal mindketten elegendő energiát gyűjtöttünk össze az akvárium külső szűrőjének összeszereléséhez... Dupla használatival a kezünkben az egész ágyamat beborítottuk az alkatrészekkel,diszkréten ordibálva a macskákkal,hogy ne lopkodjanak,valamint a kutyákkal,hogy inkább ne segítsenek a munkában.:) Végül nem is volt olyan bonyolult összerakni a szerkezetet. Felfúrtuk a falra a polcot,ahol macskabiztos helyet alakítottunk ki a masinának,nagyon pofás lett az egész... Majd kiderült -persze már a használatbavétel után,mivel a leírásban sehol nem szerepelt-, hogy csak akkor működik a szerkentyű megfelelő hatásfokkal és zajmentesen,ha sokkal lejjebb helyezzük,mint az akváriumot... Úgyhogy most a földön áll,és egy következő menetben a szekrényben kell elhelyezni,amin az akvárium található,és a csöveknek ki kell fúrni a szekrény hátulját... Nem is mi lennénk,ha valami egyszerűen,elsőre sikerülne...:DDD

Gyógyító macskák

Kevésbé macskások és macska nélküliek ne is olvassák tovább a bejegyzésem!


Tegnap délben paprikáskrumplit rendeltem ebédre, és a virsli nem volt belefőzve, csak rá volt dobálva a tetejére. Tartok tőle, hogy nem lehetett túl friss, mert este vissza is jött. Fél óra alatt olyan állapotba kerültem, mint akin áthajtott egy kamion.
Még kivittem a kutyákat sétálni, aztán magamhoz képest korán az ágyba zuhantam.
Normál esetben az összes macska sosem alszik velem éjszaka. Tegnap viszont mindenki ott feküdt velem, a bokámtól a fejem tetejéig hozzám bújt valaki, és akárhányszor felébredtem, mindig éreztem, hogy dorombolnak.

Nagyon megható volt... És hajnalra sokkal jobban lettem, pedig azt hittem, hogy nem fogok tudni elmenni dolgozni...

Én

Egyáltalán nem jó érzékenynek lenni. Mert így nem csupán a saját szeretteim betegsége vagy elvesztése miatt vagyok ideges,vagy szomorú. Mert így egy fórumos bejegyzés miatt sírok olyan cicákért,akiket még csak nem is láttam,csak képről, drukkolok értük,mikor betegek,és fájdalmat okoz,mikor elmennek...