2011. január 28., péntek

Könyv

Baglyos könyvet olvasok. Hihetetlenül aranyos kis könyv,nem is gondoltam volna,hogy egy madár ilyen mélyen tud kötődni egy emberhez,nagyon érdekes,és sok helyen igazán mulatságos. Ha nem lennének állataim,és nem lenne Párom,akkor egészen biztosan szeretnék egy baglyot.:) A könyvből kiderül,hogy a kettő együtt sajnos nem megy.




                                                        

Ajánlom minden állatbarát figyelmébe!:)

2011. január 27., csütörtök

Henrik

Tegnap este a kis fürdőszobában kiteregettem a ruhát,és leeresztve hagytam a fregolit,mert éjszakára is elindítottam egy mosást,és mivel fáj a vállam,gondoltam,így majd nem kell duplán küzdeni vele.

Reggel kimentem a fürdőbe,hogy adjak vizet a csapatnak,és látom,hogy a csíkos szörnyeteg fent fekszik a fregolin keresztbe,a madzagok közt lóg lefele,és elégedett fejjel néz rám,hogy milyen jó kis pihenőhelyet talált.:)
Aztán persze besértődött,mikor letessékeltem onnan,és elmagyaráztam,hogy nem azért mosom a ruháimat,hogy neki legyen hol feküdnie. Nem szeretném tudni,hogy mit mondott,amikor visszadumált.:)

2011. január 24., hétfő

7.

Mivel néhány hónapig (amíg meg nem találtuk Szafi végleges otthonát) hét macska lakott nálunk egyszerre,így a végleges létszám szerint hetedik akkor még a nyolcadik volt.:)
Szombat reggel hallottam meg a rettentő miákolást a sportpálya kerítésénél. Gyönyörű szürke cirmos kiscica. De nekünk nem kell több macsek... Csak akkor viszem haza,ha biztos gazdijelöltet tudok. Körtelefon. Sajnos senkinek nem kell... Megacéloztam a szívem,és elmentem dolgozni. Délután Kedvesemmel beültünk egy -a házunktól fél km-re levő étterembe. Ahova a második fogás tájékán peckesen feltartott farokkal bemasírozott a kis cirmos és leült az asztalunkhoz.:) Azértis hazavisztek!!! Ez volt a kis arcára írva.:) És így lett VIII. Henrik is a családunk tagja. Azt hiszem,hogy nyugodtan állíthatom,hogy minden izgalom nélkül indulhatna a Föld legrosszabb macskája címért.:) De imádjuk.:)

                                  

2011. január 21., péntek

Boldogság

Ma megszületett Tesóm második kisfia: Gergő,még csak a súlyát tudom: 3.860 g, és azt,hogy egészséges és nagyon szép baba.:) És én (is) nagyon örülök neki!!!:)

2011. január 13., csütörtök

Fast Food reklám B.K. módra

Mélységesen felháborít tudjukmelyik cégnek a reklámja,mikor a jól öltözött tünci néni kiskutyáját elüti a busz,mire ő felfedezvén,hogy így kihasználatlanul marad a trendi póráz,angyali mosollyal az arcán előhúz egy másik kutyát a táskájából,és tovavonul,mintha mise történt volna. Elvégre egynél mindig jobb a kettő,bár nem biztos,hogy pontosan idézem,mert mire ehhez a részhez ér,addigra nem látok a vörös ködtől... Milyen érzéketlen,beteg agyú ember fejéből pattan ki ilyesmi??? ÁÁÁÁÁ!!!!
Ennyit tud egy reklámszakember? Vagy már tényleg itt tartunk,hogy a ránk zúdított reklámáradatból már csak ilyenre figyelünk fel?
Mondjuk ettől nem jött meg a kedvem a duplázott hamburgerre...

2011. január 9., vasárnap

Lili

Ma szépítkeztünk.:) Mert bármi is történik,az fontos.:) Igaz,ez most nem a legtrendibb frizura a bajok miatt,de azért elhitte,hogy ő a legszebb,elvégre anya mondta...

2011. január 6., csütörtök

Nem jó hír

Lili foxinak pozitív lett az ANA-tesztje...A rosszban jó,hogy az általános laborvizsgálatból kiderült,hogy a belső szervei egészségesek,ezért az autoimmun betegség biztos nem azok ellen támad. A fején kialakult izomsorvadás viszont nem túl gyakori,úgyhogy most aztán egyáltalán nem tudom,hogy mi a fenét csináljak...Mert 13.5 éves Lilike,és a száján levő sebeket leszámítva(amik egész jól reagáltak antibiotikumra is) nincsenek panaszai,nem viszket,nem fáj semmije.Az autoimmun betegség kezelésének viszont csak egy módja van: szteroid. A rettegett gyógyszer,ami ugyan csodákra képes,de rendszeres szedése borzalmas dolgokat csinál a szervezettel...Mivel teszek rosszabbat??? Ha várok,pedig nem tudom,hogy milyen ütemben fog tovább romlani az állapota,és ha gyorsan romlik,hirtelen,akkor már nem biztos,hogy segít a szteroid... Vagy elkezdem adni neki,pedig még lehet,hogy évekig jó állapotban maradna,és a szteroiddal rövidítem meg az életét... Hogy elvégeztetek egy csomó vizsgálatot,aminek egy része fájdalmas,és van,amihez altatni kéne... És az sem biztosíték arra,hogy nem ugyanide lyukadunk ki...



Nem tudom...............

2011. január 5., szerda

A mai nap fénypontja

Egy fejfájós ébredés és nyűgös nap után,mikor alig várod,hogy véget érjen a séta kedvenc kutyáiddal,és fejben már ágyazol a csak és kizárólag sólámpával megvilágított szobában,szintén fejben készíted magadnak a langyos tejet vacsira,elképzeled,hogy a macsekok már hozzád bújva dorombálnak..., ekkor csöng a telefonod kibírhatatlan hangerővel,amiből rögtön rájössz,hogy a meleg ágyad még várat magára,mert találkozód van valakivel,akinek ígértél valamit. Bemutatkozás,a dolgok gyors lerendezése,közben kis beszélgetés.
Aztán még egy kis beszélgetés.
Aztán azt veszed észre,hogy egy vadidegen emberrel állsz az utcán a hidegben,hallgatod,ahogy az állatokról beszél,és Ő is meghallgat téged,és egy csomó mindenben teljesen egyformák vagytok,és nem is olyan,mintha idegen lenne. És valahogy azt érzed,hogy jó lenne Vele esetleg máskor is beszélgetni.
És közben észre sem veszed,hogy a fene nyűgös napodról megfeledkezve több,mint fél órát beszélgettél olyan dolgokról is,amit nem is szoktál másokkal ilyen könnyen megosztani.

És még egy nagy maci kutyát is simizhettél közben.:)))

2011. január 2., vasárnap

Mézes-krémes süti,ahogy Anyukám csinálta

Tésztája:
1/4 kg akácméz
1/2 kg finomliszt
10 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 egész tojás és 2 tojás sárgája
1 kávéskanálnyi szódabikarbóna
1 citrom leve és lereszelt héja
1 teáskanálnyi fahéj

A felmelegített mézben elkavarjuk a margarint,hozzáadjuk a tojást,majd a többi hozzávalót is.Jó alaposan összegyúrjuk.(Bár jómagam elég lusta vagyok,de ezt a tésztát még én sem szoktam kenyérsütővel gyúratni,mert elég kemény,sűrű állagú massza lesz.)
A jól kidolgozott tésztát 1 órára hűvösre tesszük,majd ha kicsit megdermedt,akkor cipót formázunk belőle,és kilisztezett tányéron,a tészta tetejét is picit lisztezve,konyharuhával letakarva pihentetjük 1 napot hűvös helyen(végső esetben hűtőben). Másnap a tésztát három egyenlő részre osztjuk,kb.3 mm vastagra kinyújtjuk,és vajazott-lisztezett tepsi hátán előmelegített sütőben megsütjük.Vigyázni kell,mert vékony tészta,hamar átsül,ha túl sokáig hagyjuk bent,akkor nagyon kemény lesz,nem szívja majd be a töltetléket. Aranybarnára kell csak sütni.

Krémje:
5 dl tej
5 evőkanál liszt
20 dkg teavaj
15 dkg porcukor

A lisztet csomómentesre keverjük a tejjel,és nagyon lassú tűzön,vagy gőz fölött sűrűre főzzük.A vajat habosra keverjük a porcukorral,és a kihűlt péphez adjuk.(Én gyorsítani szoktam,a vajat és a porcukrot rögtön a meleg péphez adom,ugyanolyan finom lesz.:) ) A krémet egyébként a második napon kell megcsinálni,még a sütés előtt,hogy legyen ideje kihűlni,mert úgy könnyebb eloszlatni a kisütött mézeslapokon. Merthogy ez az utolsó lépés.:) Ráadásként mehet egy kis porcukor a tetejére. És pont olyan lesz,mint ahogy Anyum csinálta...


Ehhez is jó étvágyat kívánok!

Búvársüti

Párom munkatársának felesége osztotta meg velem ezt a remek kis receptet,ezúton közkincset csinálok belőle.:)

Tésztája:
37 dkg cukor
2 egész tojás
3 dl étolaj
52 dkg liszt
3 teáskanál szódabikarbóna
3 pohár kefír
3 evőkanál kakaópor

A cukrot,a tojásokat és az olajat alaposan kikeverjük,majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is,és a masszát kivajazott-kilisztezett tepsibe öntjük.(Magasabb falú,közepes méretű tepsi.)

Tölteléke:
1/2 kg túró
1,5 evőkanál vaníliás pudingpor (Én főzős pudingport használtam,és nem vaníliásat,hanem tejszínízűt.)
3 egész tojás
18 dkg margarin
3 zacskó vaníliás cukor
3 evőkanál kristálycukor

A töltelék hozzávalóit szintén jól összekavarjuk és kanállal a kakaós tésztamasszába adagoljuk.Sülés közben a túrós töltelék elsüllyed a barna tésztában,ettől lesz ilyen helyes bocimintás a süti.:)


Jó étvágyat kívánok hozzá!



4.,5. és 6.

Macskacsapatunk szaporodása nem állt meg háromnál.
Micó egy hónapos kóborlása alatt kapcsolatba kerültem ugye a környék összes kóborcicájával,akik lelkesen futottak elő minden nap a ciccogásra a csörgős jutifalat reményében.
A mellettünk levő iskola kertjében éldegélt egy cica,nagyon barátságos,szépséges nőstény. Ő minden este a kapunkban várt,mikor Lili kutyával sétára és Micó keresésére indultunk,és szorgalmasan elkísért bennünket szinte minden nap. Egészen télig,amikor is egy nagyon hideg,havas estén Párommal együtt róttuk az utcát,Tricolor cicabarátunk a sportpálya kőkerítésén miákolt nekünk,majd mikor odaértünk,akkor a nyakamba ugrott,elvackolt a kapucnimban,és soha többet nem akart onnan lejönni.
-Nem mindegy,szívem?
-Hát,de,végül is már úgyis mi etetjük...
-Akkor vigyük be?
-Mi lesz a neve?:)

Hát,ennél nem sokkal többet tanakodtunk,míg végül Szafi is családunk tagja lett. Bár később kiderült,hogy ő csak ideiglenes szállásként választott minket,lebabázásának idejére.:) Mert persze vemhes volt.

Terhes anya nem járt annyit ultrahangra,mint mi Szafival,mivel nem tudtuk,hogy mikor párzott,így azt se,hogy mi a szülés várható időpontja,és féltünk,hogy baj lesz a kicsikkel,ha túlhordja a vemhességet.

De nem lett semmi baj.:) Három bébibaba született,a három grácia: Kamilla,Bambi és Panda.

2011. január 1., szombat

Hagyomány

Idén Szilveszterre az én kis családomban is bevezettünk egy- a macskás topiktársaim által már hagyománnyá rögzült-új szokást. A topikugrást. Ami azt jelenti,hogy kézbe fogunk valamit, amiben gyarapodni, gazdagodni szeretnénk az új esztendőben (pénz,bankkártya,stb.),és éjfélkor leugrunk egy székről, sámliról,avagy a papucsunkról,ki miről tud.:)
Mi évek óta a szomszédokkal köszöntjük az éjfélt ezen a napon,most is az utcán kellett megoldanunk az ugrálást,úgyhogy bútordarabok hiányában a járdaszegélyről ugrottunk le. Nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy előtte sokat gondolkoztunk rajta,hogy mit fogjunk a kezünkbe. Persze,nyilván mindenkinek jól jönne egy kicsivel több pénz. De hát nincs okunk panaszra,szépen élünk,megvan mindenünk.Pénzt,bankkártyát nem vittünk magunkkal az utcára.
És ugrottunk. Egymás kezét fogva. Mert ez a legfontosabb. Hogy ebben az új évben is-ahogy az elmúlt hét esztendőben- itt legyünk egymásnak, és a szőrmók csapatunknak,és akkor nagy baj már nem történhet.:)

Nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek, még azoknak is,akik kézzel-lábbal küzdenek a boldogság ellen!:)