Nehezített pálya...

Ha az ember több négylábúval osztja meg az életét,az gyakrabban eredményez olyan helyzeteket,amire lehetetlen felkészülni,vagy ha mégis számítok rá,akkor megoldást nem találok a problémára... Barnabás,aki a legújabb jövevény a családunkban(egy külön bejegyzést szentelek majd a rövid bemutatására),kedden szerencsésen túlesett az ivartalanításon. Egészen mostanáig gallérban közlekedett,hogy nehogy szétnyalja a sebet,vagy kiszedje a branült a lábából. Nagyon jól viselte az egész macerát,a gallér felrakásáért is csak néhány órára sértődött vérig.:)) Joggal érezhettük magunkat kellően gondos "szülőnek".:) Egy darabig... Egészen pontosan addig,míg észrevettük,hogy népes csapatunk valamelyik tagja -aki megőrizte anonimitását-,aprólékos munkával,ápolónőket megszégyenítő precizitással kiszedte a branült a kutyalábból,persze oly módon,hogy a nagyja ragtapaszt azért fent hagyta,azzal kínlódjak én,utáljon érte engem Barnabee...:) Úgyhogy most lekerült a gallér,lebontottam a maradék kötést a lábijáról,és egy pulcsiból kisgatyát csináltam rá,hogy legalább a varratokat ne szedje ki senki...:) Naív dolog volt azt képzelni,hogy a gallér használatával kiiktattuk a veszélyforrást.:) De hát ez van. Szeretem a kihívásokat.:)