Ma a macskás csapattal elmentünk megnézni. Bár az utolsó pillanatig tartottam magam,hogy ebben a programban nem fogok részt venni,de mégis elmentem,senki ne mondhassa,hogy úgy alkotok véleményt valamiről,hogy nem láttam a saját szememmel.
Igazán,becsszóra igyekeztem pozitívan állni a dologhoz,félretenni az előítéleteimet,és nagyon figyeltem,hogy hogyan sikerült leküzdeni a sokunk által felsorolt problémákat...
Hát,többnyire sehogy...
Első lépésben tegyük félre,hogy ez egy macskás kávézó,mert már simán kávézónak se tetszik. Belépésünk után felvezettek bennünket a galériára.Utána elég sokáig vártunk,hogy valaki megkérdezze,hogy mit szeretnénk fogyasztani. Aztán kiderült,hogy nincs étlap,amin a sütik fel lennének tüntetve,úgyhogy le kellett caplatni a lépcsőn,hogy megnézhessük a választékot a pultban. Ezt mondjuk azelőtt is mondhatták volna,mielőtt föltereltek bennünket...
A fenti részre nem nagyon jönnek fel a macskák,talán kettő látogatott meg bennünket egész idő alatt,amíg próbáltunk beszélgetni egymással,bár ez sem volt egyszerű,olyan hangosan szólt a zene... Nekem egy kávézó árasszon meghitt hangulatot,ahol nyugodtan beszélgethetek a barátaimmal...
A felszolgáló túl kedves,túl sokszor kérdezi,hogy mit szeretnénk,és bár benne van a házirendben,hogy óránkénti fogyasztást kérnek,de nincs összeg meghatározva,tehát megtehettük volna,hogy először egy kávét kérünk,majd egy óra múlva egy sütit... Nem ezt tettük. Meg is érkezett a felszolgáló egy Foglalt táblácskával... Nem ez a legudvariasabb módja annak,hogy jelezzék,lejárt az időnk...
És akkor most a macskákról... Mert fentiek miatt még csak szimplán vacak a hely számomra. De a macsekok látványától szomorú,gyomorszorító... Ez lenne majdnem az utolsó hely a földön,ahol a saját cicámat tudni szeretném...
Teljesen kedvetlenek,idegesek,minden zajra rezdülnek...
De a legrosszabb a tekintetük. Olyan fásultan nézett mindegyik. Fiatal cicák,de szinte semmire nem reagáltak,ha az én cicám lenne ilyen,akkor vinném az állatorvoshoz.
Ezen kívül szerintem soványak is,és a szőrük nagyon ápolatlan,fénytelen.
Tehát nem lettem meggyőzve... Továbbra is azt gondolom,hogy ez a helyzet nem jó a cicáknak,de ez senkit nem érdekel túlzottan,hiszen a kávézó láthatólag jól megy,ez csak a cicáknak köszönhető,mert egyébként még a felejthetőnél is gyengébb lenne maga a hely...
És még mindig az a hasonlat jut az eszembe,hogy ezzel az erővel intézeti gyerekeket is mutogathatnánk macskák helyett...Ha valaki nem akar a gyerekkel nyűglődni a hétköznapi életben,akkor havonta egy alkalommal beül a kávézóba,megsimizi néhány gyerek buksiját,társasozik velük kicsit,majd azzal a boldog tudattal megy haza,hogy ezt a projectet is kipipálta...
