2011. február 28., hétfő

Nem vagyunk egyformák

Kutyakozmetikus hölgy vásárló szeretett volna a minap talpnyíró ollót vásárolni.
Értem én,hogy nem mindig megy a bolt,és drágák a szerszámok,de az is lehet,hogy a 22-es csapdájával állunk szemben. Mert mikor meglátta az árát az ollónak,akkor azt mondta,hogy mégse kéri,a gazdik úgyse azt vizsgálgatják otthon,hogy ki lett-e vágva a szőr a kutya talpából...
Hát,először is remélem,hogy azért sok gazdi van,aki néha megvizsgálja a kutyája talpát,tehát észreveszi,ha szőrös maradt,és ezzel egy időben keres egy másik kozmetikust,tehát csökken a bevétel,amiből ollót lehet venni...A szerszám hiánya és a hanyagság hozza magával a vendégek számának csökkenését,tehát még kevesebb pénz marad a vásárlásra...
De ne csak az anyagi oldalát nézzük,mert az csak az érintett embernek rossz. Nézzük azt az oldalát,hogy az a kutya,aki említett kozmetikus kezébe kerül,mit sem tehet arról,hogy válság van.Neki csak fáj a kis talpa,mert összeragadt benne a szőr,kimarta a sós lé télen,beleragadt a bogáncs... Ő csak jól szeretné érezni magát,és nem tud egyedül másik kozmetikust keresni,ha a gazdája nem veszi észre a mulasztást...

Én a magam részéről akkor is szeretek jól,precízen dolgozni,ha senki nem is nézi meg az eredményt.Magam miatt. És kozmetikusként a kutyák miatt.

1 megjegyzés:

  1. Teljesen igazad van, és ebből látszik, ki az, ki szívből, ki az, ki csak divatból, vagy megélhetésből lesz kutyakozmetikus...Ez is olyan szakma, amit szív nélkül nem lehet csinálni, legalábbis nem sokáig...

    VálaszTörlés