Berlioz hazaköltözik

Ma volt a napja, a régóta várt nap, mikor végre érte mehettem. Anélkül, hogy túlságosan misztifikálnám a dolgot, egészen biztos vagyok benne, hogy ő pontosan tudta, hogy érte mentem.

Már akkor üdvözölt, mikor beléptem a házba, majd mikor Zsuzsa, a tenyésztő elkezdte összepakolni a stafírungot, akkor egy laza mozdulattal beleugrott a szatyorba,és addig ott ücsörgött,amíg fel nem kínáltuk neki a szállítódobozban történő utazás lehetőségét.:)

Az egész utat egy hang nélkül végigülte az autóban.

Itthon letettem a dobozt,nem kellett őt kivenni,peckesen kisétált, pedig az összes állatom összegyűlt a fogadására. Nem félt, méltósággal tűrte a kutyapuszikat, összeszaglászott a cicákkal, majd elindult felfedezni a lakás részeit.

Délután már békésen aludt mellettem,majd a kutyák mellett az ágyon.:) Úgy tűnik, hogy ő is úgy gondolja,hogy hazaérkezett.:)

Gyógyító macskák

Kevésbé macskások és macska nélküliek ne is olvassák tovább a bejegyzésem!


Tegnap délben paprikáskrumplit rendeltem ebédre, és a virsli nem volt belefőzve, csak rá volt dobálva a tetejére. Tartok tőle, hogy nem lehetett túl friss, mert este vissza is jött. Fél óra alatt olyan állapotba kerültem, mint akin áthajtott egy kamion.
Még kivittem a kutyákat sétálni, aztán magamhoz képest korán az ágyba zuhantam.
Normál esetben az összes macska sosem alszik velem éjszaka. Tegnap viszont mindenki ott feküdt velem, a bokámtól a fejem tetejéig hozzám bújt valaki, és akárhányszor felébredtem, mindig éreztem, hogy dorombolnak.

Nagyon megható volt... És hajnalra sokkal jobban lettem, pedig azt hittem, hogy nem fogok tudni elmenni dolgozni...

Tavasz

Alapvetően nem a kedvenc évszakom,mert az,hogy itt van,az azt jelenti,hogy melegszik az idő. A meleg időt pedig egyáltalán nem szeretem. Ha madár lennék,akkor költözködnék én is,Alaszkából haza,mikor itthon tél van.:)
Azért van egy dolog,amit szeretek a tavaszban. Az ablakaim mellett van egy akácfa. Hát annak az illata semmihez nem hasonlítható,mikor virágzik. Egész éjszaka nyitva vannak az ablakok,és a lakást átjárja a virágillat. Ezzel nem tud versenyezni semmilyen légfrissítő,vagy parfüm. Kár,hogy hamar elpotyogtatja a virágait... És aztán csak a meleg marad.:)

Sebaj,ha nyerek a lottón,akkor északabbra teszem át a hadiszállást.:)

Vizipálma

Ma elmentünk vizipálmát vásárolni a macskáknak. Nem mondom,hogy melyik ismert kertészetben kötöttünk ki. Rengeteg növény,elég össze-vissza kiírások,ezért úgy döntöttünk,hogy nem kóborlunk körbe-körbe,inkább segítséget kérünk valakitől.

Megszólítottunk egy eladót,hogy merre találunk vizipálmát. Elindult velünk,hogy be kell menni az épületbe,de majd ő megmutatja. Közben a latin nevén említve megkérdezte,hogy melyik fajtát szeretnénk (később kiderült,hogy csak egy fajtájuk van),erre mondtam,hogy nekünk mindegy,csak ne legyen mérgező,mert a macskáknak visszük.
Teljesen elhűlt,hogy ő azt egyáltalán nem ajánlja,mert ez a növény tele van alkaidákkal,amik nagyon károsak a macskákra,vérhast is kaphatnak tőle legrosszabb esetben.

Halló! Micsoda veszélyes,terrorista növényeket javasoltok szegény gyanútlan macskáinknak???:DDD Ha nem a vérvizipálma végez velük,akkor a vérhas?:DDD

És akkor néhány kép arról,ahogy a macskáim sok lúd disznót győz alapon legyűrik a vérszomjas szobanövényt.:) Már csak a vérhas miatt kell aggódnom.:)))

Tudakozó,szaknévsor,mifene...

Naponta nagyjából 4-5 hívás érkezik különböző cégektől,akikkel idáig állítólag kapcsolatban voltunk,és akik szeretnék meghosszabbítani a nem létező regisztrációnkat a rendszerükben,mert különben soha senki nem fog megtalálni minket se telefonon,se neten,se sehogy...
Miért nézik komplett hülyének az embert???
Ha meg köszönöd szépen nem kéred a szolgáltatásukat,akkor besértődnek.

Fűnyírás

Életem párja ma füvet nyírt a telken,aztán értem jött,és együtt jöttünk haza. A nadrágja tiszta fűnyom volt,ahogy beletörölte a kezét. Pilincka egész egyszerűen transzba esett a gyönyörűségtől,ahogy megérezte az illatot.:) Dörgölte bele a kis pofáját,aztán az egész testét,a mellső lábaival átfogta kedvesem lábát,és harapta,meg nyalogatta,nagyon édes volt.:)Persze fényképezőgép nem volt a közelben,mire behoztam,addigra már elmúlt a varázs.:)

Én

Egyáltalán nem jó érzékenynek lenni. Mert így nem csupán a saját szeretteim betegsége vagy elvesztése miatt vagyok ideges,vagy szomorú. Mert így egy fórumos bejegyzés miatt sírok olyan cicákért,akiket még csak nem is láttam,csak képről, drukkolok értük,mikor betegek,és fájdalmat okoz,mikor elmennek...

Döntés után:)

Nem állítom,hogy hosszas keresgélés kellett hozzá,mert szinte az első pillanatban beleszerettünk már a fényképe alapján. Berliozról beszélek,aki május havában lesz családom szerves része,persze már csak a kilométerek választanak el egymástól,mert a lelkemben már régen elfoglalta a helyét.:)

Túl vagyunk a személyes találkozáson is,és azt hiszem,hogy kölcsönös volt az érdeklődés,és az elfogadás is. Párommal nyilván a "KIVÁLÓ ALATTVALÓ" felirattal a homlokunkon érkeztünk,hogy kétsége se legyen afelől,hogy jó helyre teszi a kis hátsóját.:)

Nem vagyunk egyformák

Kutyakozmetikus hölgy vásárló szeretett volna a minap talpnyíró ollót vásárolni.
Értem én,hogy nem mindig megy a bolt,és drágák a szerszámok,de az is lehet,hogy a 22-es csapdájával állunk szemben. Mert mikor meglátta az árát az ollónak,akkor azt mondta,hogy mégse kéri,a gazdik úgyse azt vizsgálgatják otthon,hogy ki lett-e vágva a szőr a kutya talpából...
Hát,először is remélem,hogy azért sok gazdi van,aki néha megvizsgálja a kutyája talpát,tehát észreveszi,ha szőrös maradt,és ezzel egy időben keres egy másik kozmetikust,tehát csökken a bevétel,amiből ollót lehet venni...A szerszám hiánya és a hanyagság hozza magával a vendégek számának csökkenését,tehát még kevesebb pénz marad a vásárlásra...
De ne csak az anyagi oldalát nézzük,mert az csak az érintett embernek rossz. Nézzük azt az oldalát,hogy az a kutya,aki említett kozmetikus kezébe kerül,mit sem tehet arról,hogy válság van.Neki csak fáj a kis talpa,mert összeragadt benne a szőr,kimarta a sós lé télen,beleragadt a bogáncs... Ő csak jól szeretné érezni magát,és nem tud egyedül másik kozmetikust keresni,ha a gazdája nem veszi észre a mulasztást...

Én a magam részéről akkor is szeretek jól,precízen dolgozni,ha senki nem is nézi meg az eredményt.Magam miatt. És kozmetikusként a kutyák miatt.

Kicsapták a biztosítékom...

Ma reggel a villamoson történt. Az első ajtónál (megjegyzem nem volt tömeg) állt egy nő,a genetikailag boldogtalan fajtából. És felszállt egy vak férfi fehér bottal és egy gyönyörűséges fekete labrador vakvezető kutyával.Rögtön leült a gazdája lábához,eközben véletlenül hozzáért-hangsúlyozom:éppenhogycsak hozzáért-fentebb említett nő lábához,aki azonnal elkezdett ordítani,minősíthetetlen stílusban,hogy micsoda paraszt( mármint a világtalan férfi),és hogy képzeli,hogy egy ekkora rohadt,mocskos döggel fel mer szállni a villamosra.

Többek megemlítették,hogy egy vakvezető kutyáról van szó(én megemlítettem,hogy bármilyen más kutyáról is szó lehetne,ha a gazda betartja az utazás szabályait),mire a nő tovább ordított,hogy őt nem érdekli,hogy vakvezető,mert az ilyen elégedjen meg a fehér botjával,mert a koszos dögtől ő nem tud nyugodtan utazni...

És itt,ebben a szent pillanatban nekem elszakadt a cérna,kicsapódott a biztosíték,és a következő szöveg hagyta el a számat:
-Soha nem szoktam átkozódni,vagy rosszat kívánni másnak,még az ellenségemnek se,de most teljes szívemből kívánom,hogy saját bőrén tapasztalja meg,hogy milyen érzés vaknak lenni,kitéve az ilyen idegbeteg emberek mocskolódásának! És most jobban teszi,ha leszáll,és megvárja a következő villamost,vagy gyalogol,hogy ne zavarja senki,mert ha nem teszi meg,akkor én fogom lelökdösni a kocsiról,és tartok tőle,hogy az emberek mellém fognak állni!

És elindultam felé.Azt hiszem,hogy az arcomra lehetett írva,hogy meg is fogom tenni,mert villámgyorsan elhagyta a villamost,aztán lentről kiabált tovább.

És szegény férfi a hűséges társával megköszönte... A többi utassal együtt szégyelltem magam az ilyen embernek nem nevezhető lények helyett is...

Mai napom

Remélem most már különösebb bakik és gondok nélkül véget ér!
Már reggel éreztem,hogy ez az a nap,mikor ki se kéne kelnem az ágyból,ezzel tennék legjobbat mindenkinek...

Reggeli sétánál egy nő megalapozta a hangulatomat. Viszem a két kutyát,kezemben a kakaszedő zacsik,Lili megáll pisilni,mikor befejezi,indulnánk tovább.Mire anyuka -aki csak erre várt,már topogott az autója mellett,amivel egyébként a füves területen parkolt- rám szól,hogy össze kéne szedni...
-Mit?A pisijét???És mégis hogyan gondolja,itassam fel szivaccsal? Egyébiránt én vagyok az egyetlen az egész környéken,aki össze szoktam szedni a kutyáim után a piszkot,amint látja most is itt van a kezemben a zacskó.
-Akkor szóljon a többi kutyásnak!
-???
-Szóljon a többieknek,mert nem szeretek kakába lépni!
-Maga szerint tényleg az én feladatom lenne ez?

Erre már nem mondott semmit,vagy nem hallottam,mert gondoltam,hogy jobb lesz,ha odébbállok,mert egy bizonyos szint alatt nem tudok még vitázni se. A jó vitához is partner kell...
Így kezdődött,aztán ilyen stílusban is folytatódott a napom.

Hazafelé meg akartam venni a bérletemet,de nem maradt nálam készpénz,sebaj,majd fizetek kártyával. Odaadom a pénztáros nőnek a kártyát,bedátumozza a bérletszelvényt,kitölti az Áfás számlát,majd húzza le a kártyámat,és látom,hogy torzul az arca...
-Hölgyem,tudja,hogy lejárt a bankkártyája?
-Maga szerint ha tudnám,akkor próbálnék vele poénból fizetni?

Ezek után hazaérek,és az előszobában a polcon fekszik Micó és csak egy szeme van.Mert a másikat ki se tudja nyitni...

Futás az állatorvoshoz,ahol persze szintén nem tudok fizetni...De szerencsére nincs nagy baj,kötőhártya gyulladás,csepegtetni kell.

Még valami? Nem teregetek,mert nyilván a fregoli is a fejemre szakadna.:)

Mirandás süti

Hozzávalók a tésztához:

9 db tojás
9 evőkanál porcukor
3 evőkanál kakaópor
1/2 dl étolaj
1 csomag sütőpor
6 evőkanál finomliszt

A tojások sárgáját habosra kavarjuk a porcukorral,majd hozzátesszük a kakaót és az olajat, a lisztet és a sütőport,és a csomómentes masszába beleforgatjuk a tojásfehérjék keményre felvert habját. Az egészet kilisztezett-kivajazott tepsibe öntjük,és megsütjük.

Hozzávalók a krémhez:

20 dkg porcukor
25 dkg margarin (én 20 dkg vajat használtam)
25 dkg túró (nálam 30 dkg került bele)
1 csomag vaníliás cukor

Először a margarint keverjük ki alaposan a porcukorral,majd hozzátesszük a többi hozzávalót is,és a már kihűlt tészta tetejére kenjük. (Fontos,hogy a tészta valóban kihűljön,mert különben megolvad a vaj,és csúnya lesz a süti.)

Hozzávalók a mázhoz:

7 dl Mirinda (vagy Fanta) szénsavas üdítő
2 csomag vaníliás pudingpor (főzős)
cukor a puding használati utasítása szerint (a kevesebb is elég,mert az üdítő is édes)

A pudingport felfőzzük az üdítővel,kicsit hűlni hagyjuk,majd a túrós krém tetejére kenjük. Nem szabad túl sokáig várni a kenéssel,mert ha teljesen kihűl,akkor nem lehet szépen eloszlatni.


Ismét jó étvágyat kívánok hozzá!:)

Döntés

Megszületett a döntés. Akik már eddig is dilinyósnak,vagy valami ennél is csúnyábbnak tartottak minket,azok most ne olvassák tovább a bejegyzést,mert senkinek nem akarok magas vérnyomást, agyvérzést, szívinfarktust vagy egyszerűen csak sárgaságot okozni,ez utóbbit nem májprobléma miatt...


Tehát: eldöntöttük,hogy lesz egy kilencedik cicánk is.:) Méghozzá egy Maine Coon.Nem kapkodjuk el,kivárjuk az igazit,de biztosan szaporodik a család.Remélhetőleg néhány hónapon belül. És most,hogy eldöntöttük,már alig várjuk.:)

Könyv

Baglyos könyvet olvasok. Hihetetlenül aranyos kis könyv,nem is gondoltam volna,hogy egy madár ilyen mélyen tud kötődni egy emberhez,nagyon érdekes,és sok helyen igazán mulatságos. Ha nem lennének állataim,és nem lenne Párom,akkor egészen biztosan szeretnék egy baglyot.:) A könyvből kiderül,hogy a kettő együtt sajnos nem megy.




                                                        

Ajánlom minden állatbarát figyelmébe!:)

Henrik

Tegnap este a kis fürdőszobában kiteregettem a ruhát,és leeresztve hagytam a fregolit,mert éjszakára is elindítottam egy mosást,és mivel fáj a vállam,gondoltam,így majd nem kell duplán küzdeni vele.

Reggel kimentem a fürdőbe,hogy adjak vizet a csapatnak,és látom,hogy a csíkos szörnyeteg fent fekszik a fregolin keresztbe,a madzagok közt lóg lefele,és elégedett fejjel néz rám,hogy milyen jó kis pihenőhelyet talált.:)
Aztán persze besértődött,mikor letessékeltem onnan,és elmagyaráztam,hogy nem azért mosom a ruháimat,hogy neki legyen hol feküdnie. Nem szeretném tudni,hogy mit mondott,amikor visszadumált.:)

7.

Mivel néhány hónapig (amíg meg nem találtuk Szafi végleges otthonát) hét macska lakott nálunk egyszerre,így a végleges létszám szerint hetedik akkor még a nyolcadik volt.:)

Szombat reggel hallottam meg a rettentő miákolást a sportpálya kerítésénél. Gyönyörű szürke cirmos kiscica. De nekünk nem kell több macsek... Csak akkor viszem haza,ha biztos gazdijelöltet tudok. Körtelefon. Sajnos senkinek nem kell... Megacéloztam a szívem,és elmentem dolgozni. Délután Kedvesemmel beültünk egy -a házunktól fél km-re levő étterembe. Ahova a második fogás tájékán peckesen feltartott farokkal bemasírozott a kis cirmos és leült az asztalunkhoz.:) Azértis hazavisztek!!! Ez volt a kis arcára írva.:) És így lett VIII. Henrik is a családunk tagja. Azt hiszem,hogy nyugodtan állíthatom,hogy minden izgalom nélkül indulhatna a Föld legrosszabb macskája címért.:) De imádjuk.:)

                                  

Boldogság

Ma megszületett Tesóm második kisfia: Gergő,még csak a súlyát tudom: 3.860 g, és azt,hogy egészséges és nagyon szép baba.:) És én (is) nagyon örülök neki!!!:)

Fast Food reklám B.K. módra

Mélységesen felháborít tudjukmelyik cégnek a reklámja,mikor a jól öltözött tünci néni kiskutyáját elüti a busz,mire ő felfedezvén,hogy így kihasználatlanul marad a trendi póráz,angyali mosollyal az arcán előhúz egy másik kutyát a táskájából,és tovavonul,mintha mise történt volna. Elvégre egynél mindig jobb a kettő,bár nem biztos,hogy pontosan idézem,mert mire ehhez a részhez ér,addigra nem látok a vörös ködtől... Milyen érzéketlen,beteg agyú ember fejéből pattan ki ilyesmi??? ÁÁÁÁÁ!!!!
Ennyit tud egy reklámszakember? Vagy már tényleg itt tartunk,hogy a ránk zúdított reklámáradatból már csak ilyenre figyelünk fel?
Mondjuk ettől nem jött meg a kedvem a duplázott hamburgerre...

Lili

Ma szépítkeztünk.:) Mert bármi is történik,az fontos.:) Igaz,ez most nem a legtrendibb frizura a bajok miatt,de azért elhitte,hogy ő a legszebb,elvégre anya mondta...

Nem jó hír

Lili foxinak pozitív lett az ANA-tesztje...A rosszban jó,hogy az általános laborvizsgálatból kiderült,hogy a belső szervei egészségesek,ezért az autoimmun betegség biztos nem azok ellen támad. A fején kialakult izomsorvadás viszont nem túl gyakori,úgyhogy most aztán egyáltalán nem tudom,hogy mi a fenét csináljak...Mert 13.5 éves Lilike,és a száján levő sebeket leszámítva(amik egész jól reagáltak antibiotikumra is) nincsenek panaszai,nem viszket,nem fáj semmije.Az autoimmun betegség kezelésének viszont csak egy módja van: szteroid. A rettegett gyógyszer,ami ugyan csodákra képes,de rendszeres szedése borzalmas dolgokat csinál a szervezettel...Mivel teszek rosszabbat??? Ha várok,pedig nem tudom,hogy milyen ütemben fog tovább romlani az állapota,és ha gyorsan romlik,hirtelen,akkor már nem biztos,hogy segít a szteroid... Vagy elkezdem adni neki,pedig még lehet,hogy évekig jó állapotban maradna,és a szteroiddal rövidítem meg az életét... Hogy elvégeztetek egy csomó vizsgálatot,aminek egy része fájdalmas,és van,amihez altatni kéne... És az sem biztosíték arra,hogy nem ugyanide lyukadunk ki...



Nem tudom...............

A mai nap fénypontja

Egy fejfájós ébredés és nyűgös nap után,mikor alig várod,hogy véget érjen a séta kedvenc kutyáiddal,és fejben már ágyazol a csak és kizárólag sólámpával megvilágított szobában,szintén fejben készíted magadnak a langyos tejet vacsira,elképzeled,hogy a macsekok már hozzád bújva dorombálnak..., ekkor csöng a telefonod kibírhatatlan hangerővel,amiből rögtön rájössz,hogy a meleg ágyad még várat magára,mert találkozód van valakivel,akinek ígértél valamit. Bemutatkozás,a dolgok gyors lerendezése,közben kis beszélgetés.
Aztán még egy kis beszélgetés.
Aztán azt veszed észre,hogy egy vadidegen emberrel állsz az utcán a hidegben,hallgatod,ahogy az állatokról beszél,és Ő is meghallgat téged,és egy csomó mindenben teljesen egyformák vagytok,és nem is olyan,mintha idegen lenne. És valahogy azt érzed,hogy jó lenne Vele esetleg máskor is beszélgetni.
És közben észre sem veszed,hogy a fene nyűgös napodról megfeledkezve több,mint fél órát beszélgettél olyan dolgokról is,amit nem is szoktál másokkal ilyen könnyen megosztani.

És még egy nagy maci kutyát is simizhettél közben.:)))

Mézes-krémes süti,ahogy Anyukám csinálta

Tésztája:
1/4 kg akácméz
1/2 kg finomliszt
10 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 egész tojás és 2 tojás sárgája
1 kávéskanálnyi szódabikarbóna
1 citrom leve és lereszelt héja
1 teáskanálnyi fahéj

A felmelegített mézben elkavarjuk a margarint,hozzáadjuk a tojást,majd a többi hozzávalót is.Jó alaposan összegyúrjuk.(Bár jómagam elég lusta vagyok,de ezt a tésztát még én sem szoktam kenyérsütővel gyúratni,mert elég kemény,sűrű állagú massza lesz.)
A jól kidolgozott tésztát 1 órára hűvösre tesszük,majd ha kicsit megdermedt,akkor cipót formázunk belőle,és kilisztezett tányéron,a tészta tetejét is picit lisztezve,konyharuhával letakarva pihentetjük 1 napot hűvös helyen(végső esetben hűtőben). Másnap a tésztát három egyenlő részre osztjuk,kb.3 mm vastagra kinyújtjuk,és vajazott-lisztezett tepsi hátán előmelegített sütőben megsütjük.Vigyázni kell,mert vékony tészta,hamar átsül,ha túl sokáig hagyjuk bent,akkor nagyon kemény lesz,nem szívja majd be a töltetléket. Aranybarnára kell csak sütni.

Krémje:
5 dl tej
5 evőkanál liszt
20 dkg teavaj
15 dkg porcukor

A lisztet csomómentesre keverjük a tejjel,és nagyon lassú tűzön,vagy gőz fölött sűrűre főzzük.A vajat habosra keverjük a porcukorral,és a kihűlt péphez adjuk.(Én gyorsítani szoktam,a vajat és a porcukrot rögtön a meleg péphez adom,ugyanolyan finom lesz.:) ) A krémet egyébként a második napon kell megcsinálni,még a sütés előtt,hogy legyen ideje kihűlni,mert úgy könnyebb eloszlatni a kisütött mézeslapokon. Merthogy ez az utolsó lépés.:) Ráadásként mehet egy kis porcukor a tetejére. És pont olyan lesz,mint ahogy Anyum csinálta...

Ehhez is jó étvágyat kívánok!

Búvársüti

Párom munkatársának felesége osztotta meg velem ezt a remek kis receptet,ezúton közkincset csinálok belőle.:)

Tésztája:
37 dkg cukor
2 egész tojás
3 dl étolaj
52 dkg liszt
3 teáskanál szódabikarbóna
3 pohár kefír
3 evőkanál kakaópor

A cukrot,a tojásokat és az olajat alaposan kikeverjük,majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is,és a masszát kivajazott-kilisztezett tepsibe öntjük.(Magasabb falú,közepes méretű tepsi.)

Tölteléke:
1/2 kg túró
1,5 evőkanál vaníliás pudingpor (Én főzős pudingport használtam,és nem vaníliásat,hanem tejszínízűt.)
3 egész tojás
18 dkg margarin
3 zacskó vaníliás cukor
3 evőkanál kristálycukor

A töltelék hozzávalóit szintén jól összekavarjuk és kanállal a kakaós tésztamasszába adagoljuk.Sülés közben a túrós töltelék elsüllyed a barna tésztában,ettől lesz ilyen helyes bocimintás a süti.:)

Jó étvágyat kívánok hozzá!

4.,5. és 6.

Macskacsapatunk szaporodása nem állt meg háromnál.
Micó egy hónapos kóborlása alatt kapcsolatba kerültem ugye a környék összes kóborcicájával,akik lelkesen futottak elő minden nap a ciccogásra a csörgős jutifalat reményében.
A mellettünk levő iskola kertjében éldegélt egy cica,nagyon barátságos,szépséges nőstény. Ő minden este a kapunkban várt,mikor Lili kutyával sétára és Micó keresésére indultunk,és szorgalmasan elkísért bennünket szinte minden nap. Egészen télig,amikor is egy nagyon hideg,havas estén Párommal együtt róttuk az utcát,Tricolor cicabarátunk a sportpálya kőkerítésén miákolt nekünk,majd mikor odaértünk,akkor a nyakamba ugrott,elvackolt a kapucnimban,és soha többet nem akart onnan lejönni.
-Nem mindegy,szívem?
-Hát,de,végül is már úgyis mi etetjük...
-Akkor vigyük be?
-Mi lesz a neve?:)

Hát,ennél nem sokkal többet tanakodtunk,míg végül Szafi is családunk tagja lett. Bár később kiderült,hogy ő csak ideiglenes szállásként választott minket,lebabázásának idejére.:) Mert persze vemhes volt.

Terhes anya nem járt annyit ultrahangra,mint mi Szafival,mivel nem tudtuk,hogy mikor párzott,így azt se,hogy mi a szülés várható időpontja,és féltünk,hogy baj lesz a kicsikkel,ha túlhordja a vemhességet.

De nem lett semmi baj.:) Három bébibaba született,a három grácia: Kamilla,Bambi és Panda.

Hagyomány

Idén Szilveszterre az én kis családomban is bevezettünk egy- a macskás topiktársaim által már hagyománnyá rögzült-új szokást. A topikugrást. Ami azt jelenti,hogy kézbe fogunk valamit, amiben gyarapodni, gazdagodni szeretnénk az új esztendőben (pénz,bankkártya,stb.),és éjfélkor leugrunk egy székről, sámliról,avagy a papucsunkról,ki miről tud.:)
Mi évek óta a szomszédokkal köszöntjük az éjfélt ezen a napon,most is az utcán kellett megoldanunk az ugrálást,úgyhogy bútordarabok hiányában a járdaszegélyről ugrottunk le. Nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy előtte sokat gondolkoztunk rajta,hogy mit fogjunk a kezünkbe. Persze,nyilván mindenkinek jól jönne egy kicsivel több pénz. De hát nincs okunk panaszra,szépen élünk,megvan mindenünk.Pénzt,bankkártyát nem vittünk magunkkal az utcára.
És ugrottunk. Egymás kezét fogva. Mert ez a legfontosabb. Hogy ebben az új évben is-ahogy az elmúlt hét esztendőben- itt legyünk egymásnak, és a szőrmók csapatunknak,és akkor nagy baj már nem történhet.:)

Nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek, még azoknak is,akik kézzel-lábbal küzdenek a boldogság ellen!:)